Szeretem, amikor tesómhoz jönnek a barátai. Van például a Bence, aki ha jön, mindig diszkréten előre érdeklődik, hogy ki van itthon, és amikor tesóm közli vele, hogy " a tesóm, köszönj neki", ő követi az utasítását és kicsit megszeppenve mond egy csókolomot. Aki nála kicsit gyakrabban jár hozzánk az a Máté, akivel a köszönés a lehető legparasztabb módon folyik. -Csá Csilla. -Cső. És van még Martin(ő a kedvencem), aki ha jön mindig bekopog a szobám ajtaján, majd kissé naívan benyit, nem számolva azzal, hogy esetleg(!) bugyiba és melltartóba waka waka-t táncolok portörlés közben.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.