Azért érzem kissé igénytelennek magam, mert a táskám mélyén egy irodalom és matek füzet között hagytam több, mint egy heten keresztül rohadni egy pizzás csigát.Viszont akármennyire is igénytelen vagyok, először érzem azt, hogy jó úton halad az életem. Eddig mindig vártam a csodát, hogy majd a 13., 14. születésnapom hatalmas fordulópont lesz. Nem olyan értelemben történt ez, ahogy én azt vártam. 15 éves fejjel kijelenthetem azt, hogy büszke vagyok rá, hogy nem voltam még diszkóba és nem kúrattam agyon magam, nem is tervezem. És bátran kijelenthetem, hogy két kezemen meg tudom számolni a barátaimat, bármennyire ciki, de ők legalább igaziak.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.