Imádok vásárolni. Akármit, akármennyit, akárhol veszek, mindig kifogom a leggázabb sort. Tegyük fel, hogy egy chips-szel a kezemben (csak azért, mert volt benne felragasztató tetkó) állok a sorok előtt, mígnem meglátom, hogy egy néni épp fizetni készül, és rajta kívül senki nincs a kiszemelt sorban. Hát oké, akkor majd én leszek a következő. De ekkor egy kisebb család(7-8 fő)versenybe száll velem, és mintha a kasszánál Eminem adna élő koncertet, ninjává alakulva beelőzöm őket. Már majdnem visszamosolygok rájuk, amikor meglátom, hogy a néni kártyával/aprópénzzel "fizet" elég lassú tempóban. És ilyenkor jön az ötlet, hogy "basszus, ha a 10méteres sor végére álltam volna, hamarabb kint lennék."

 Még az előző bejegyzésem élményeit bővíteném a maival, ugyanis valamelyik nap voltam a Nyíregyházi Élményfürdőbe, ahol igazából csak a liftet/mozgólépcsőt hiányoltam, mert szerintem többet lépcsőztem fel a csúszdákhoz, mint a 4.-en lakó dédimhez egész éven(!). Ja, meg valahogy családiasabb környezet volt most ott, mint eddig. Nem tudom.. ez lehet azért volt, mert akárhányszor mentem fel lecsúszni, valaki mindig beelőzött a sorba, vagy éppen rámestek 4568x, hiába kértem, hogy "légyszi, várjatok egy kicsit, amíg leérek". Mint később kiderült, nem magyarok voltak:).. Nem tudom miért hittem azt, hogy az a bizonyos mosolyuk megértő mosoly volt. Azt pedig, hogy leérve a fél bikinialsóm a seggembe volt, még mindig előrébb helyezem a ranglistán, mint azt, hogy a termálmedence szélén ülő bácsika (mint később kiderült, névszerint Pista) előttem igazította meg a fecskéjét. 

 Igazából nem rajongok a strandokért, de a mai napon megérte ellátogatnom egybe. Már csak azért is, mert a kaja fincsi volt. ÉS volt egy felszolgálófiú egy italbárban, aki hangosan hírdette a napi kínálatot, hogy "Sööört, bort, pálinkát??" És amikor rájött, hogy senki nem kér, felajánlotta a helyi specialitást, hogy: "Faszt a szádba?" Hát nem tudom.. én valahogy még ebben a kánikulában sem kérnék belőle..

Érdekesen indul egy olyan filmnézés, ahol az ember lányának már-már bohócpiros az orra, és folyik a könnye a 3D-s szemüveg mögül. Ráadásul amikor megpróbál konszolidáltan hapcizni, bedugul a füle. Szóval mondhatjuk, hogy se kép, se hang ül egy hideg teremben, de nem baj, mert az ölében ékeskedő nachos még feldobhatja a kedvét. Persze, ha kicsit ügyetlen és leeszi magát, az nem sokat segít a dolgon. 10 perc elteltével, miután sírva, reszketve, nem sok lélekjelenléttel kinyalogatta a hajából a sajtszószt, hátradőlve megpróbálja élvezni a filmet. Ám csak ekkor szembesül azzal a ténnyel, hogy előtte valószínüleg Peg Bundy ülhet, kinek hajkoronája miatt Johnny Depp szakállán kívül semmit a világon nem lát.

 Egyszer rakok ki facebookra egy "Írj egy számot levélbe, és megmondom mit gondolok rólad" kiírást, s ezzel nem is lenne baj, csak amikor már a saját anyám küldi el a számát.. kicsit magamba nézek és ekkor jövök rá, hogy valószínüleg rájöttek, hogy itt adom a legőszintébb választ.

 Nem az a gáz, amikor annyira unatkozom, hogy elkezdek másodszorra is rendet rakni, hanem az, amikor már annyira, hogy a youtube keresőbe is azt írom, hogy facebook.com

 Azt írta a horoszkópom, hogy ma feltétlen menjek ki sétálni, mert találkozhatok álmaim hercegével. Kár, hogy csak a postás Feri bácsi akadt az utamba.. Fogjuk arra, hogy korival voltam, nem gyalog.

 Tíz nap után először vettem másfelé az irányt itthonról, mint az orvosi rendelő. Olyan ez, mint a villabeli szabadulás, csak engem odakint nem a Lilu várt, hogy átkísérjen a stúdióba, meg nem is sikítoztak a rajongóim, csupán egy galamb várt, aki sajátos módon fejezte ki az örömét.Mostmár legalább nem mondhatom azt, hogy le se szarnak.

gondoltam elkezdem sorolni az egy hete tartó mandulagyulladásom szépségeit, de egy kicsit átgondolva, nemigazán tudnék a végetnemérő seherezádé nézésén kívül mást felhozni.

 igazából nem tudom, hogy most melyik izgalmas témáról írjak oldalakat. A "nekem sose lesz pasim" című önsajnáltatós epizódból most biztos nem kértek, és bizonyára arra sem vagytok kíváncsiak, hogy hogyan hozható összefüggésbe egy odaégett rántotta és egy méhecske a szobámba, aki miatt most kiköltöztem a nappaliba.